Amikor múltkor Zsolti barátommal beszéltünk telefonon, épp egy kellemes villányit kortyoltam. "Milyen?" - kérdezte Zsolt. Egy kétszótagos "finom" után nem tudtam mit mondani. Inkább felcsavartam a mini hifi hangerő-szabályozó gombját, és ennyit válaszoltam: "ilyen". A telefonhívás előtt Schubert-szimfóniát hallgattam, és azon törtem a fejem, hogy mennyire illik a muzsika a villányihoz. Nem vagyok benne biztos, hogy átment az üzenet Zsoltinak. Azonban egy kortynyi, akarom mondani (írni), egy ütemnyi hangulatot talán sikerült átcsempésznem az éteren keresztül.
Nem értek a borokhoz. A zenéhez is csak szeretnék. Ezen az oldalon nem is találsz majd komoly műkritikát. Két dolgot azonban megosztok, amit jó volt inni és amit jó volt hallgatni hozzá.
Gondold meg, és igyál! - énekelte Petúr az operaszínpadon. Ehhez már csak annyit tennék hozzá: "Egészségedre, Zsolti!"
.jpg)
